Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


K vitamin

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél).

A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint.  A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.

Mihez szükséges?

A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor) Alvadási faktorok képzése

Miben található meg?

Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.

Hiányállapotok

K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.

K-vitaminnal a visszér ellen Kidudorodó bicepsz helyett talán sima, szeplőtlen vádlival kellene Popeye-t bemutatni a rajzfilmben. Miért is? Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint, ami a Vascular Research Journal-ban jelent meg, azt találták, hogy a visszértágulatok megelőzésében fő szerepet játszó a fehérje, az MPG csupán k-vitamin jelenlétében aktivizálódik. A spenót, Popeye kedvenc eledele a k-vitamin leggazdagabb forrása. 380 mikrógrammot tartalmaz egyetlen tállal belőle. A K-vitamin bár nem annyira népszerű manapság, mint többi társa, az A-,B- és C-vitaminok, mindazonáltal már a húszas évek óta ismert tápanyagról van szó a kutatók körében. A k-vitamin (A “k” a német “Koagulation” szóból ered, ami alvadást jelent) fontos szerepet játszik a véralvadásban, a csontképzésben, az ütőerek rugalmasságának fenntartásában és most úgy tűnik, a visszér kialakulásának megakadályozásában is.

A K-vitamin két formában van jelen testünkben K1 és K2 néven. A K1 vitamin étrendünkből származik, elsősorban zöld növények összetevőjeként, mint például a spenót. A K2 vitamint bélbaktériumok termelik. Amennyiben Ön nem spenót-rajongó, a brokkoli, a kelkáposzta, a saláta. az avokádó és a kiwi is remek k-vitamin forrás. A K2 vitamin pedig erjesztett tejtermékek fogyasztása után kerül a szervezetünkbe. A sajtok, aludttejek és erjesztett szójatermékek (tofu) bőséges fogyasztása elengedhetetlen lenne ennek pótlására.

 Bár azt becsülik, hogy a népesség 30 százalékának vannak visszértágulatai, és ennek többsége nő, a tudósok nem teljesen biztosak abban mi okozza ezeket. Mindazonáltal azt sejtik, hogy a mátrix GlA fehérje (MPG) fontos szerepet játszik a kialalkulásukban.
 Leon Schurgers a Maastrichti Egyetemről, aki annak a tanulmánynak a társszerzője, amit olvastunk, azt állítja, hogy: “ Az érfalakban bekövetkezett sérüléseknek, amik visszerekhez vezetnek a K-vitamin függő MPG fehérjéhez van leginkább köze.” Tovább kijelentette, hogy MGP fontos az egész kardiovaszkuláris rendszer egészségével kapcsolatban. A probléma nagy létszámú csoportot érint, emiatt várhatóan a közeljövőben több tanulmány fog elindulni az MPG, a K-vitamin és a visszerek kialakulásának összefüggéseit feltárni. 
 Egyel több ok, amiért érdemes spenótot enni...



 

Forrás: Journal of Vascular Research
2007, Volume 44, "Identification of Differentially Expressed Genes in Human Varicose Veins: Involvement of Matrix Gla Protein in Extracellular Matrix Remodeling"